Az 1800-as években Abony bővelkedett klasszicista kúriákban és kastélyokban, a több tucat épületből azonban csak 12 úrilak vészelte át a következő évszázad megpróbáltatásait. A Lechner Tudásközpont korabeli dokumentumai és fényképei megőrizték Abony legszebb műemléki épületeinek 1950-es években mutatott arcát.
Pest megye déli részén, Szolnok és Cegléd között fekszik Abony, amelyet írott források Aba néven már a XIII. században említenek. A török hódoltság utolsó éveiben a város teljesen elpusztult, újjáépítése az 1700-as évek elején indult el. Fejlődésének lendületet adott a városi rang, ugyanis Mária Terézia 1748-ban mezővárosi címet adományozott a településnek. A XVIII. század közepétől egyre több kisnemes költözött Abonyba, köztük több, később a szabadságharc előtti reformmozgalmat irányító középnemesi család is - az ő leszármazottjaiknak köszönhetjük a számos műemléki védelmet élvező kúriát és kastélyt, melyek ekkor kezdtek szaporodni a városban. A Lechner Tudásközpont fotótárának kincseivel egy korabeli virtuális séta keretében barangolunk a kúriák között.
„A XIX. század eleje és közepe táján egymás után épültek nemesi kúriák klasszicista szellemben, a helyi viszonyoknak eleget tevő sajátos felfogásban. Ezek az emlékek nemzeti hagyományokat tartalmazzák, részünkre igen becsesek, mert a jövő építészet kialakításánál – mely nemzeti hagyományokra támaszkodik – irányítókká válhatnak” – olvasható a Lechner Tudásközpont tervtárában őrzött 1953-as műemléki vizsgálatot előkészítő mappában. A dokumentum összesen nyolc darab műemlékké nyilvánított épületet sorol fel, melyek kivétel nélkül a „magyar klasszicizmus legjellegzetesebb finom ízlésű alkotásai”. Sajnos nem mindegyik állta ki az idő és a háborúk megpróbáltatásait.
A legtöbb megmaradt épület új funkciókat kapott, melyekhez számos kisebb átalakítás kapcsolható, a „felhasználás azoknál az épületeknél a legelhibázottabb, amelyek valamilyen üzem kezelésében vannak” – olvasható az 1982-es értékvizsgálatban. Az üzemekké alakított ingatlanok rendszeres karbantartásával a tulajdonosok jellemzően nem törődtek, ezzel szemben a település központjában lévő kúriák megóvására nagyobb hangsúlyt helyeztek. Ezekben az épületekben ugyanis irodákat és szociális intézményeket rendeztek be, melyek kisebb mértékben járultak hozzá az amortizációhoz, mint az ipari üzemek.
A két Vigyázó épület: a Vigyázó kastély és a Vigyázó-kúria
A Veszprém megyéből származó Vigyázó család jelentős területekkel rendelkezett Tolna, Győr és Pest vármegyében is, abonyi birtokukat örökösödéssel szerezték. Képzeletbeli sétánkat a család XIX. század elején épült kúriájával kezdjük, mely a Tószegi és Székely Bertalan utca sarkán áll. Az épületben egykor a néhány méterre található kastély intézője lakott, az 1985-ös építészeti értékvizsgálat arról számolt be, hogy az épületet részben múzeumként használták.
A Tószegi utcában található Vigyázó kastély 1830-ban készült Vigyázó Antal megrendelésére. Az abonyiak között számos helyi legenda terjed az épülettel kapcsolatosan. „A szóbeszéd szerint a báró egy alkalommal vadászatról hazaérve nem volt megelégedve a tetőn dolgozó jobbágyok munkájával, és egyiküket egyszerűen lelőtte. A báróné a szörnyű tett láttán megátkozta férjét, aki nem sokkal később a gyilkosság helyszínén villámcsapás áldozata lett” – írja a Honismeret 2003-as száma. Nem ez az egyetlen rémtörténet, helyi szóbeszédekre alapozott beszámolókban boszorkányok, ördögök, ágyúdörgések és földre hulló végtagok is felbukkannak. A történetek egy része valós alapokon nyugszik, 1919-ben az üresen álló kastély a fehérterror színhelyévé vált, számos kegyetlenség zajlott falai között.
A kastély 1948 után gépjavítóként működött, a nyolcvanas években a Mechanikai Művek használta. Az egykori pompás parkot 16 telekre osztották fel. „A Vigyázó nagykastély főépülete és a két utcai melléképülete még áll, mert műemlékileg védett, de a parkot a Mechanikai Művek teleépítette üzemi épületekkel, színekkel, a kerítése pedig megdöbbentően ízléstelen” – fogalmaz szókimondóan az 1985-ös értékvizsgálat.
Györe-kúria
A Györe-kúria a Kécskei, a Beloiannisz és a Vasút utca találkozásánál található. A négy dór oszloppal büszkélkedő klasszicista épületet valamikor 1830 környékén építették. Az 1985-ös értékvizsgálat készítésekor a Ruházati Szövetkezet varrodát működött benne. Az üzemet az 1990-es években bezárták, ezzel tovább folytatódott az épület romlása.
Magtár
A Vasút utca 16. szám alatt áll a település egyik legrégebbi, egészen pontosan a XVIII. századból származó épülete, mely a Csák nemzetség megrendelésére épült. A barokk stílusú, füzérdíszes, kővázás kapuzattal és az egyik oldalán megtört ívű, félköríves záródású oromfallal rendelkező magtár 1967 novembere óta az Abonyi Lajos Falumúzeumnak ad otthont. Az épület az 1980-as évek elején egy közel két évig húzódó felújításon esett át. 1983 augusztusa óta a múzeum a mai napig fogadja az elsősorban mezőgazdasági munkaeszközök, illetve az egykori céhek és kihalt mesterségekhez köthető tárgyak iránt érdeklődőket.
Sivó-kúria
A magtárból lett múzeumtól néhány percnyi sétatávolságra található a Sivó család kúriája, melyet a ceglédi építészmester, Szvacsina József készített. Az építés időpontjáról a források eltérően nyilatkoznak, 1842-őt és 1846-at felváltva nevezik meg. A műemléknek nyilvánított épületben jelenleg az Abonyi Városi Termál- és Strandfürdőhöz tartozó egészségmegőrző központ működik. Olajkutatás céljából a kúria udvarán kutat ástak, a felszínre azonban 44 fokos gyógyvíz tört fel. „… az épületben kádfürdőt rendeztek be, parkjában pedig egy nagyobb úszómedencét és két kisebb gyógymedencét építettek.” – számolt be az eseményről az 1975-ös Amerikai Magyar Népszava. A Sivó-kúriát már a nyolcvanas években is rendben tartották, ekkor a strand melléképületeként öltözőnek használták. A homlokzatán, a timpanonban ma is Sivó család nemesi címere látható.
Tallián–Lavatka-kúria
A Sivó-kúria szomszédságában, a Jókai utcában található épületet Tallián Ádám építette valamikor az 1800-as évek elején, a korábban említett Szvacsina József azonban 1850-ben átépíttette. A földszintes kúria homlokzata hármas tagolású, különlegessége a négy dór oszlopos előtér, mely valószínűleg kocsibejárónak épült. A kúria a második világháborútól a kétezres évek elejéig nevelőotthonként működött, a kiugró tornácú, szintén klasszicista melléképületet pedig a nevelőotthon irodájaként használták, jelenleg üresen áll.
Fábián-Berg kúria
Sétánkat a Nagykőrösi út irányába folytatjuk, itt található ugyanis az 1786-ban épült, az évek során több nevet is viselő Beöthy-Kunig-Müller-Hay-Fábián-Kazinczy-Berg kúria. Építtetője a Beöthy család volt, így került a tulajdonosok közé Beöthy Viktória férje, Kazinczy Miklós is, aki a híres nyelvújító Kazinczy Ferenc öccse volt. A Nagykőrösi utca 10. szám alatt található kúria különlegessége a két oldalt falfülkékkel és ablakokkal tagolt toronyszerű, manzardtetős szárny. „Emlékeim szerint ízlésesen berendezett kastély volt, melyet apácák laktak a II. világháború előtti években. Gyönyörű parkja, évszázados madárszőlő fái mai is a régmúltat idézik. A kastély mögötti részen Abony legszebb bolgárkertészete működött. […] A II. világháború ezt a gyönyörű kastélyt is megviselte. A kastély épületét itt sikerült megmenteni a lakosságnak, de a kastély berendezését teljesen kifosztották. 1945. május 1-jére valamennyire rendbe hozták a kastélyt és a parkot is. […] 1950-1952 közötti években egy tüzér zászlóalj táborozott Abonyban. E kastélyban volt a parancsnokság” – olvasható Tóth Ernő, a helyi születésű tanár „Abonyi Napló” című visszaemlékezésében.
A kúria a hatvanas évektől idősek otthonaként működött, az épülethez tartozó parkot felosztották, házhelyeket és a sportpályát hozták létre, a megmaradt kertben a nyolcvanas években a szociális otthon gondozásában kukoricát és karalábét termesztettek. Jelenleg a Kézenfogva Alapítvány Speciális Otthona található benne.
Hirn katstély
A Nagykőrösi és Kossuth utca sarkán ma már egy lakóház és a Kinizsi Pál Gimnázium áll az egykori két szintes Hirn kastély helyén. A két tulajdonos Dr. Hirn Márton abonyi orvos, és felesége, a helyi kertészmérnök volt; virágkertészetük az épület mögött működött. A kastély a második világháborút követően teljesen lakatlanná vált, a Hirn családot deportálták és nem tértek vissza.
Ungár-kúria
A Nagykőrösi út után a Szolnoki út fele vesszük az irányt, elsétálunk a városháza és a katolikus templom mellett, hogy megtekintsük a 3. szám alatt álló Ungár házat. Az utcáról nem is sejtjük, hogy az épület az udvar felől nézve fedi csak fel igazi szépségét, a dór oszlopos, timpanonos homlokzatát. A klasszicista kúriát a XIX. század első felében építették. Az épület a második világháború után a helyi TSZ irodájaként működött, az elmúlt években szépen felújították.
A bemutatott úrilakok a Hirn kastély kivételével ma is állnak. A műemlékek Abonyban egymás közelében találhatóak, így a környéken kirándulóknak érdemes egy könnyed tavaszi séta során megtekinteni őket.
Képek forrása: Abony, 1954 - Fényképész Kisipari Szövetkezet Külső felvételi részleg, VÁTI / Lechner Fotótár
